Georgij Mitrofánov atya a Matilda történetről

– Nem vagyok hódolója Ucsityel munkásságának, de eltérő az ízlésünk. Nehéz mondanom valamit a filmről, mivel az előzetesen kívül még senki semmit nem látott.

Ami II. Miklós cár és Matilda Kseszinszkaja kapcsolatának történetét illet, volt ilyen történet, és Ucsityel nem fedezett fel semmi újat, amikor arról beszél, hogy szerelmi kapcsolat volt közöttük.

Цесаревич Николай. 1889 год

Miklós nagyherceg, 1889

De egyháztörténészként, aki egyike volt II. Miklós szentté avatása előkészítőinek, elmondhatom, hogy ez a történet, melyben a leendő cár bűnös emberként nyilvánult meg, a figyelmes vizsgálat során teljesen más fényben tárul fel.

Nyikoláj Alekszandrovics nagyon engedelmes fiú volt, fegyelmezett tiszt, olyan ember, aki szerette a szolgálatát a gárdánál. Volt egy álma: hogy feleségül vegye Alix hessen-darmstadti hercegnőt. Azonban tudta, hogy szülei kategorikusan ellenzik ezt, mert más jelöltjük van a leendő cári esküvőre. Miklós ezt nagyon nehezen élte meg, de nem feltételezte, hogy szülei engedni fognak neki.

Eközben pedig a gárda közegében élt, ahol íratlan szabályok voltak: az ifjú gárdatiszt részt vehetett a mulatságokban, tarthatott szeretőt, de csak addig, míg nőtlen volt. Ahogy megnősült, a félrelépés kettétörhette karrierjét a gárdában.

Ezt mindig botránynak tekintették és ebben az esetben áthelyezhették valamelyik általános katonai alakulathoz.

Ráadásul a gárdatiszteknek valamelyik örökletes nemesi családból származó lányt kellett feleségül venniük. A házasság a tiszt számára a szabados élet végét jelentette, de amíg a tiszt fiatal volt, a szerelmi kapcsolatokra megengedhetőként tekintettek.

Ami II. Miklóst illeti, nagyon tisztalelkű ifjúként került ennek az alattomos nőnek a karmai közé, aki nagyon igyekezett, hogy megerősítse helyzetét ebben a kapcsolatban. Voltak olyan helyzetek, amikor Miklós, félvén, nehogy megsértse vagy megalázza őt, úgy viselkedett vele, minta a menyasszonya lenne. Ez az íratlan szabályok kirívó megsértése volt. Ennek hátterében azonban Miklós tisztasága, bizonyosfajta infantilizmusa állt.

2016-07-20_222115.jpg

Matilda Ksesinszkaja (1872 — 1971)

Abban a helyzetben, amikor arra vágyott, hogy megtalálja a boldogságot Alix hessen-darmstadti hercegnővel, belement ebbe a kapcsolatba ezzel a hölggyel, és végül nagyon súlyos drámát élt át. Vannak forrásaink arról, hogy Konsztantyin Petrovics Pobedonoszcev, a Szent Szinódus főügyésze [a Szindóus uralkodó által kinevezett felügyelője – ford. megj.], aki gyermekkorában a nevelője volt, nyugtatta az uralkodót és feleségét, mondván, hadd érezze magát férfiként az ifjú, hiszen oly sokáig a szülei mellett volt, mindez hamarosan elmúlik, és ráadásul Alixot is elfelejti majd.

Ezért e kellemetlen történetben is meglátszik, hogy a cárevics, nagyon fiatal gárdatisztként, 23 évesen nagyon tiszta ifjú is volt.

Azonban a világkörüli útról azzal a szilárd meggyőződéssel tért vissza, hogy kiharcolja a házasságot Alix hercegnővel, ami meg is történt. A szegény Alix szerencsétlenségére, aki egy olyan országba került, ahol olyan kegyetlenül bántak el vele, a gyerekeivel és férjével. Azonban valóban boldog családi életük volt, és ez a történet nem homályosította el a viszonyát az erős akaratú, féltékeny Alekszandra Fjodorovnával (Alixxal).

Tulajdonképpen lehetett volna filmet készíteni erről a témáról, de azt objektívan kellett volna bemutatni, és itt nem arról van szó, hogy II. Miklós kanonizált szent. A szenteknél is találhatunk árnyékos oldalakat. Másvalami fontos – ebben a történetben a személyisége bizonyos módon megnyilvánult: nem olyan ember volt, aki a semmiből hozott létre egy nagyon jó családot. Fiatalkori bukásának története arról tanúskodik, hogy személyisége pozitív keresztény irányban fejlődött, többek között a családi viszony, a személyes élete tekintetében.

Ha tényleg úgy gondoljuk, hogy Nyikoláj Alekszandrovics cár szent, akkor nem kell félnünk meglátni bizonyos bűnös foltokat is az élettörténetében. Ezek éppen azért tárulnak fel, hogy megértsük: a hétköznapi, egyszerű, normális emberek válnak szentekké, akik leküzdik a gyengeségeiket.

Ők nem a kegyesség terminátorai, akik azonnal szentnek születnek és csecsemőkorukban szerdánként és péntekenként nem veszik a szájukba az anyai mellet stb. Ilyen ember volt Nyikoláj Alekszandrovics.

A filmelőzetes alapján úgy tűnik a számomra, hogy egy hamis sztereotípiákra építő alkotás lesz, mely nem lesz sem Ucsityel rendező, sem a hazai filmművészet büszkesége. Mi pedig jobban tesszük, ha az Orosz Egyház szentjeinek életéről nem a filmekből, hanem az irodalomból tájékozódunk.

Teljesen ostoba dolognak tartom a tiltakozó akciók tartását, a filmszínházak felgyújtását. Nem beszélve arról, hogy ez erkölcstelen és bűnös.

Ami a film megnézését illeti, Szent Pál apostol azt mondta: „minden szabad nekem, de nem minden hasznos” (1Kor 6, 12). Miért pazaroljuk az időt egy kétes tartalmat bemutató filmre? Inkább nézzék meg a Király beszéde c. brit filmet: sokkal érdekesebb információkat kaphatnak az uralkodó személyiségéről. Igaz, a brit uralkodóéról.

Forrás

Reklámok