EGYHÁZ AZ ELLENSÉGEK GYŰRŰJÉBEN: ÖT ÉVES A PUSSY RIOT ÜGY

Egyház az ellenségek gyűrűjében: öt éves a Pussy Riot ügy. Hogyan hatott a „punk-moleben”* a Moszkvai Patriarchátusra és összességében az oroszországi társadalomra?

Öt évvel ezelőtt, 2012. augusztus 17-én a moszkvai Hamovnyiki-kerületi Bíróság bírója Nagyezsda Tolokonnyikovát, Marija Aljohinát és Jekatyerina Szamucevicset két év kolóniára** ítélte. A moszkvai Megváltó Krisztus székesegyházban tartott „Istenszülő, zavard el Putyint” mottójú „punk-moleben” miatt a BTK huliganizmusra vonatkozó cikkelye alapján ítélték el őket. A Pussy Riot akció és a bíróság ítélete fontos fordulópontot jelent az Orosz Orthodox Egyház jelenkori történelmében. A Medúza Konsztantyin Mihajlov valláskutatóval (Valláskutatási Központ, Moszkvai Állami Humanitárius Egyetem) és Roman Lunkinnal (az Orosz Tudományos Akadémia Európa Intézete) beszélgetett azon változásokról, melyek a performansz miatt következett be a Moszkvai Patriarchátusban.

Konsztantyin Mihajlov

A Moszkvai Patriarchátusban komolyan úgy gondolják, hogy az Egyház az ellenségek gyűrűjébe került

Ami az Egyházon belüli változásokat illeti, ezek nem annyira politikaiak és strukturálisak, mintsem világnézetiek és ideológiaiak. A Moszkvai Patriarchátus jelenlegi ideológiájában megjelent egy nagyon fontos építőelem, mely feltételezi, hogy az Egyház ellen folyamatos üldöztetés zajlik. A külső szemlélő számára úgy tűnik, hogy minden fordítva van: az Egyház nagyon erős és saját maga üldözi a másként gondolkodókat, de az Egyházon belül más a valóságérzet. Ennek oka nem csak a Pussy Riotban keresendő, de nagy szerepet játszott az ügyben. Ma már sokan elfelejtették, hogy a Pussy Riot elleni per hátterében több nagy visszhangot kiváltó történés zajlott, – például a patriarcha karórájával és lakásával kapcsolatos botrányok, melyek miatt komoly kritikák érték a Moszkvai Patriarchátust. Ez szintén növelte a veszélyérzetet, de a központi esemény mégiscsak a Pussy Riot volt. Az eszme, miszerint az „Egyházat körbevette az ellenség” – nem egyszerű retorika, hanem kimondottan sok ember valóságérzete a Moszkvai Patriarchátuson belül.

A Moszkvai Patriarchátus megerősítette a helyzetét az államhoz fűződő viszonyban

A Pussy Riot ügy fontos kiindulóponttá vált az Egyház államon belüli szerepének növekedésében, és talán az elmúlt évek egész oroszországi konzervatív fordulatában. A leghangosabb következmények – a hívők érzéseinek megsértését büntető törvény elfogadása – mellett vannak mások is: míg az orthodox kultúra alapjai tantárgy iskolai bevezetését a Pussy Riot ügy előtt is tárgyalták, most például a teológiát probléma nélkül felvették a szaktudományok közé, megtörtént az első disszertáció védése. Látjuk, hogy az egyházi vezetők aktívan részt vesznek a politikai eseményekben, a klérus hangja hallhatóvá vált olyan témák megtárgyalásában is, melyek esetében korábban nem feltételezték az aktív részvételét. Jellemző példa a már meglehetősen hosszú ideje tartó botrány a Matilda c. filmmel*** kapcsolatban, melyet jelentős mértékben Natalia Poklonszkaja képviselő szított, de aktívan támogatják egyházi vezetők is. A konzervatív elem a Pussy Riot előtt is létezett, de ez a történet erőteljesen felgyorsította a megerősödését.

Roman Lunkin

A Moszvkai Patriarchátus büntető erővé vált

A Pussy Riot láncreakciót indított el: az Egyház használni kezdte az állam erőszakstruktúráit saját céljai érvényesítéséhez. Többek között azért, hogy megmutassa jelentőségét a hívők vallási érzéseinek megsértésével kapcsolatos pereken keresztül. A Jekatyerinburgi Egyházmegye aktívan részt vett Ruszlán Szokolovszkij ügyében. Szocsiban nem rég elítéltek egy embert, aki Jézus Krisztusról szóló karikatúrákat osztott meg: az eljárás a Krasznodari Egyházmegye egyik papjának levele nyomán indult meg. A novoszibirszki „Tannhäuser-ügyben” az egyházmegye közvetlen részt vett (az ügyészségnél maga Tyihon novoszibirszki és berdszki metropolita tett feljelentést – a „Medúza” megj.)

Az Egyház eltávolodott attól az irgalmas képtől, mellyel elméletileg a társadalom abszolút többsége számára rendelkeznie kellene: az Egyháztól irgalmat várnak. Szociológiai kutatásaink azt mutatják, hogy a fiatal papság jelentős része vidéken megérezte a patriarchátus ezen új politikáját, mely meglehetősen pusztító hatásúnak bizonyult az Orthodox Egyház széleskörű missziója szempontjából – különösen az ifjúság között. Ugyanis az Egyházat azonosítani kezdték bizonyos büntető akciókkal és a hatalommal, ami eltántorítja tőle a fiatalokat.

A Moszkvai Patriarchátus végleg szembe állította magát a demokratikus ellenzékkel

Kétségtelen, hogy a Pussy Riot szimbolikus fordulatot jelentett afelé, hogy az Orthodox Egyház végleg szembe állítsa magát a demokratikus ellenzékkel. Ez teljesen nyilvánvalóvá vált. 2011-ben a patriarcha még arról beszélt, hogy az Egyház üdvözöl minden politikai erőt, melyekhez különféle nézeteket valló hívői tartoznak, 2012-ben már elítélt minden fellépést és társadalmi akciót, mint amelyek a fennálló hatalom ellen irányulnak és elfogadhatatlanok.

Sok ifjú orthodox van, akiknek nem tetszik a Moszkvai Patriarchátus politikája

A Pussy Riot ügy után a társadalom jelentős része kritikusan kezdett viszonyulni az Egyház iránt. A patriarchátus képviselői arról kezdtek beszélni, hogy ez egyházellenes kampány és hogy a kritikusok az ateista értelmiséget képviselik, mely ellenségesen viszonyul az Egyház iránt. De sokan nem ateista, hanem vallásos, sőt nyugodtad mondhatjuk, keresztény pozícióból kritizálják az Egyházat. Ha az arányokról beszélünk, akkor ezek az emberek (akik homályos vagy keresztény álláspontról viszonyulnak kritikusan az Egyház iránt) nagyjából egy harmadot alkotnak – ez következik a Levada-központ kutatásaiból. Vagyis ők nem elvi ellenségei az Egyháznak és Kirill patriarchának, hanem azok, akik valamilyen más egyházképet szeretnének látni vagy szeretnék azt valahogy korrigálni. Nem kevés ilyen ember van.

Jellemző, hogy Alekszej Navalnij is kijelentette, hogy orthodox hívő, de nem szeretne olyan embereket látni az Egyház képviselői között, akik ügyészségként lépnek fel. Mint nacionalista árnyalatú politikus, aki próbál játszani a patriotizmus húrjain is, jól érzékeli ezt a hangulatot. Hogy nem lehet teljesen hitetlennek, nem orthodoxnak lennie. Ez nem lenne népszerű, marginális lenne a társadalomban. Érzi, hogy orthodoxnak kell lennie, de eközben kritikusan kell viszonyulnia az Egyház iránt. Ez az álláspont kimondottan a Pussy Riot után lett népszerű.

Forrás

* moleben – a Könyörgő Istentisztelet egyházi szláv elnevezése.

** kolónia – a sztálini lágerek helyén létesített börtöntelepek: általában szögesdróttal körbezárt falusias település, ahol az elítéltek élnek és dolgoznak. Az orosz büntetésvégrehajtási rendszerben napjainkban is nagy jelentősége van.

*** II. Miklós cár és Matilda-Maria Ksesinszkaja balerina szerelmi kapcsolatáról készült film, melynek elkészítése, ill. bemutatása ellen bizonyos politikai és egyházi körök felléptek.

 

Reklámok