Konferencia a jaszenovaci vértanúkról – Bartholomeosz patriarcha látogatása Horvátországban

A zágrábi Kantakuzina Katarina Brankovic szerb egyházi gimnáziumban a szerb újvértanúkkal foglalkozó konferenciát tartottak. Az eseményt szeptember 9-én nyitották meg a gimnázium Szent Száva kápolnájában tartott Könyörgő Istentisztelettel.

246764-b

A fórumon Bartholomeosz konstantinápolyi és Irinej szerb patriarcha elnökölt. A konferencián számos szerb főpap is részt vett, köztük Amfilohije montenegrói és tengermelléki metropolita, Irinej bácskai püspök, Pahomije vranje-i püspök, Fotije dalmáciai püspök, Geraszim felső-karlócai püspök, Jovan szlavóniai püspök és Atanasije (Jevtic) nyugalmazott hercegovinai püspök. Jelen volt a konferencián a Lengyel Orthodox Egyház nagyszámú küldöttsége is.

Az „Újvértanúk: poliperspektíva II” címet viselő nemzetközi konferenciát nyitóelőadásával Bartholomeosz patriarcha nyitotta meg. A konferencián részt vett Efraim Zuroff, a jeruzsálemi  Simon Wiesenthal Központ vezetője, valamint Alekszander Mazirin atya, a moszkvai Szent Tyihon Orth. Egyetem Orosz Egyháztörténelem Tanszékének professzora, Goran Miloradovic, a belgrádi Újkori Történelem Intézetből és Veljko Đurić Mišina, a belgrádi Genocídium Áldozatai Múzeum igazgatója is.

246767-b

A jaszenovaci koncentrációs lágerek hálózatát Jaszenovac néven 1941. augusztusában hozták létre. Az elkövetett bűntettek alapján ez volt Európa harmadik legnagyobb koncentrációs tábora Treblinka és Auschwitz után és a második világháború idején fennálló Független Horvát Állam legnagyobb megsemmisítő tábora.

A Szerb Orthodox Egyház 2012. június 7-én a jaszenovacban megsemmisített szerb orthodox hívőket a Jaszenovaci Újvértanúk karában kanonizálta. Emléknapjuk szeptember 13. (augusztus 31. ónaptár szerint).

A jaszenovaci újvértanúk – azok az orthodox hitű szerb emberek, akik 1941 és 1945 között haltak vértanúhalált e táborokban. A horvát usztasák több tízezer orthodox szerbet végeztek ki itt a második világháború idején (az áldozatok pontos száma nem ismert, különféle számítások szerint 80 ezer és 700 ezer között van).

246770-b

„Jaszenovac – a Független Horvát Állam által a megszállt Jugoszláviában létrehozott haláltábor volt. Az usztasák szélsőségesek, a római katolicizmus és a nácizmus furcsa keveréke voltak. Egyetlen párhuzamot a Josef Tiso által vezetett szlovák fasisztákkal lehetne felállítani, de az usztasák, elsősorban a szerbek, zsidók, cigányok, antifasiszták, sőt ókatolikusok – hiszen Jaszenovacban megsemmisült a horvátországi ókatolikus egyház egész klérusa is – ellen elkövetett bűntetteik alapján jóval kegyetlenebbek voltak, mint a szlovák fasiszták” – jegyzi meg Jovan szlavóniai-pakráci püspök, aki a Szerb Orthodox Egyház Szent Szinódusának „jaszenovaci bizottságát” vezette és számos könyvet és cikket írt a szerb nép elleni genocídium történelméről. Továbbra is foglalkozik a korabeli horvát rezsim történelmével.

A Németország, Olaszország, Magyarország és Bulgária által kihirdetett Független Horvát Állam egy Horvátországra, Bosznia és Hercegovina területére és Szerbia területének egy részére kiterjedő bábállam volt. Fennállásának idején a legnagyobb erőfeszítést a területén élő szerbek, zsidók és cigányok megsemmisítésére fordította. A korabeli horvát állam legfőbb vezetői úgy képzelték, hogy az etnikailag tiszta horvát államot úgy teremthetik meg, ha a szerbek egyharmadát elűzik, egyharmadát megsemmisítik, egyharmadát pedig katolizálják. Az etnikai tisztogatás céljából Németország mintájára koncentrációs táborok hálózatát hozták létre.

Yehuda Bauer jeruzsálemi történész szerint „Jaszenovac kegyetlenebb volt a német lágereknél. Mert nem fegyverrel, nem gázzal, nem golyóval gyilkoltak, hanem késekkel, kalapácsokkal, fűrészekkel és más bestiális módokon. Jaszenovac az a hely, ahol emberek százezrei haltak meg rettenetes halállal.”

A szerbek iránti viszony Horvátországban továbbra is feszült. Elég csak a 90-es évek közelmúltbeli hadműveleteire gondolnunk, melynek következménye a nyugat-szlavóniai szerb lakosság kiűzése volt. A délszláv háborúk idején a szerbek ellen is követtek el tömeggyilkosságokat, etnikai tisztogatást.  A volt Jugoszlávia szomszédos, etnikai és nyelvi értelemben testvéri nemzeteiben továbbra is élnek a kölcsönös sérelmek és az átélt tragédiák fájdalma. Jovan szlavóniai-pakráci püspök elmondta, hogy Bartholomeosz patriarcha látogatása kimondottan arra irányul, hogy keresztény módon sikerüljön begyógyítani a nemzeti sérelmeket.

„Idéznünk kell Velimirovics Szent Miklós szavait Jaszenovacról, – mondja Jovan püspök. – Három intést hagyott ránk: ne álljunk bosszút, ne válaszoljunk rosszal a rosszra, dicsőítsük meg vértanúinkat és tegyünk tanúságot róluk a világ előtt”.

Szeptember 9-én az egyetemes patriarcha és a szerb patriarcha Porfirije zágráb-ljubljanai érsek kíséretében felkeresték Tihomir Orešković horvát miniszterelnököt.

Látogatásának második napján, szeptember 10-én Bartholomeosz patriarcha és Irinej patriarcha vezették a jaszenovaci vértanúk szenvedései 75. évfordulóján tartott Szent Liturgiát a jaszenovaci Keresztelő Szent János monostorban, mely a volt koncentrációs tábor helyén létesült.

246774-b

A Liturgiára több száz hívő érkezett Horvátország, Szerbia, Montenegró és Bosznia területéről. A két patriarchával együtt több szerbiai püspök, valamint Oroszországból, Lengyelországból és Romániából érkezett főpap szolgált.

Délután a konstantinápolyi patriarcha Gennadiosz szaszimai metropolita és Porfirije zágráb-ljubljanai metropolita kíséretében felkereste Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfőt. A felek a dialógusnak mint a problémák és konfliktusok megoldásának eszközéről, valamint a háború és vérontás megengedhetetlenségéről beszélgettek. Hangsúlyozták, hogy különösen napjainkban fontos a vallásközi dialógus, amikor a kortárs társadalmakat a radikalizmus erősödése és a „vallási tanítások eltorzulása” jellemzi.

246777-b

Forrás: sedmitza.ru; pravoslavie.ru /KM

Advertisements