Az Egyetemes Patriarchátus álláspontja a meg nem jelent egyházakkal kapcsolatban

Részlet Joannis Chryssavgis archidiakónus, az egyetemes patriarcha teológiai tanácsadója interjújából

… Nem tudom megítélni az egyes egyházak belső kérdéseit és problémáit, sem azokat az okokat, melyek alapján egyes egyházak megváltoztatták a véleményüket, miután már szavukat adták, hogy részt vesznek a Zsinaton.

Biztos vagyok benne, hogy Oroszország, Bulgária és Grúzia egyházainak nehézségeket kellett átélnie és leküzdenie ahhoz, hogy ezt a döntést meghozzák. Jó lenne, ha tisztelnék a többi egyházak nehéz munkáját, eszközeit és ráfordításait, akiknek többsége megtartotta a szavát és eljött Krétára.

Ennek ellenére nem szabad elfelejtkeznünk a Zsinat végső céljáról, vagyis az egységről, mely felé lassú és nehéz folyamat vezet.

Emlékezni kell arra, hogy az egység mindig cél, nem pedig kiindulópont. Az egység a végállomás, nem pedig a kezdet. Az egységet mindig a Szent Lélek teljesíti és végzi be, Aki „pótolja a hiányzókat” [a papszentelési ima kifejezése – ford. megj.].

Soha nem tartottak semmilyen zsinatot csupán azért, hogy ünnepeljék az egységet. Ellenkezőleg, minden múltban összehívott zsinat azért ült össze, hogy nagyobb egységet érjen el, amikor létezett valamilyen, akár dogmatikai, akár kánonjogi vagy egyházkormányzati probléma. Természetesen a zsinatok többségét idővel az egyházkormányzati, nem pedig dogmatikai problémák megoldására hívták össze.

– Most, amikor nem minden egyház vesz részt rajta, mennyire lesznek érvényesek a zsinati határozatok? Mivel a kánonjog logikája szerint akárcsak egy egyház állásfoglalásának hiánya is leküzdhetetlen akadályt jelent a Zsinat összehívása előtt.

A kánonokban sehol nincs szó arról, hogy egy egyház hiánya befolyásolja a zsinat összehívását. Nagyon fontos, hogy pontosan utaljunk a hivatalos dokumentumokra. A kánonok azt mondják, hogy a Szent és Nagy Zsinatot Őszentsége hívhatja össze az összes orthodox egyházak egyetértésével, és pontosan ez történt Genfben januárban, ahol az összes orthodox egyház képviseltette magát az elöljárók gyűlésén és megerősítették közös döntésüket, hogy Pünkösdre összehívják a zsinatot.

Meghökkent az is, hogy az emberek hogyan viszonyulnak az egyhangúság fogalmához. A kánonokban nincs semmi említés arról, hogy egy zsinat vagy döntései nem rendelkeznek jogosultsággal akkor, ha valamelyik egyház nem tud rajta részt venni. A valóságban, ha valamelyik egyház megpróbálta a saját zsinatán ezt saját kánonjaiban kifejezni, akkor ezáltal azonnal elszakadt az összes többi egyháztól, beleértve Oroszországot is.

Lehet, hogy nem lesz mindenki jelen a Szent és Nagy Zsinaton, de úgy látom, hogy nagyon nehéz lesz azt nem „Összorthodoxnak” tekinteni, mivel a jelen esetben korábban döntés született a zsinat összehívásáról és az összes egyház egyetértett az azon való részvétellel.

Azonban sajnálatos módon valamilyen okokból egyes egyházak az utolsó pillanatban úgy döntöttek, hogy nem tudnak részt venni rajta. Ennek ellenére ez nem befolyásolja a zsinat és határozatai érvényességét. Sőt, a zsinat valóságosan „Nagy Zsinat”, mivel kétség kívül jóval jelentősebb, mint a helyi zsinatok bármelyike.

– Ön hogy gondolja, voltak valamiféle tervek némely egyházakban, hogy a zsinat ne jöjjön létre?

Biztos vagyok benne, hogy ez hatalmas botrány lenne mindenki számára, ha ez igaz lenne. Soha nem akartam ezt elhinni.

Lehet, hogy mások többet tudnak. De valóban meglep, ahogy egyesek a Szent és Nagy Zsinat folyamatával kapcsolatos eseményekről beszélnek.

Például, felmerül bennem a kérdés, hogy Hilarion metropolita, ahogy az nem régen megjelent interjújában elhangzik és mások ugyanazokra a zsinatelőtti tanácskozásokra utalnak, melyeken én is részt vettem? Az, amit leír, nagyon távol van attól a valóságtól, amit én éltem meg. Például kijelenti, hogy az Orosz Egyház számos tételét nem fogadták el vagy kategorikusan elutasították, nem foglalták be a dokumentumokba vagy a zsinatelőtti tanácskozások határozataiba.

Szeretném teljes nyíltsággal kijelenteni, hogy egyetlen más egyház álláspontja sem lett oly sokszor elfogadva, más egyházakhoz képest, és gyakran nagy nyomás következtében, mint az Orosz Egyház álláspontja. Semmiféle tételek, beleértve az egyes szavakat is, nem tükröződnek olyannyira a döntésekben és a dokumentumokban, mint az Orosz Egyház esetében. Természetesen emlékszem arra, hogy minden alkalommal, ha valamelyik egyház nem értett egyet, az orosz delegáció válasza az volt, hogy akkor nem írják alá a dokumentumot…

Nézzék, az igaz, amit Hilarion metropolita állít, hogy az egységet nem lehet senkire rákényszeríteni.

Ebben az esetben az egység nem monopóliuma, többek között azoknak, akik hirtelen és az utolsó pillanatban megváltoztatják a döntésüket és most nem akarnak részt venni a zsinaton. Az egység természetesen soha nem tud megvalósulni nem részvétel vagy izoláció útján.

Természetesen az egyházak szabadon és függetlenül hozzák meg döntéseiket. De a függetlenség soha nem mehet az egység kárára.

A beszélgetés teljes szövege

Reklámok