Béke-Nobeldíjra jelölik a Bolgár Orthodox Egyházat

A Bulgáriából származó zsidók izraeli közössége kezdeményezte a Bolgár Orthodox Egyház 2016-os Nobel-békedíjra való jelölését – adja hírül a Balkaninsight.com a bolgár rádióra hivatkozva.

A kezdeményezők szerint el kell ismerni a Bolgár Egyház szerepét a bulgáriai zsidók megmenekülésében a második világháború során. A javaslatot Bojko Borisszov bulgár miniszterelnök jeruzsálemi látogatása során Moshe Aloni, a Bolgár-Izraeli Baráti Társaság elnöke jelentette be. A miniszterelnök február 24-én találkozott a Bulgáriából elszármazott zsidók képviselőivel.

Moshe Aloni szavai szerint a Bolgár Orthodox Egyház a második világháború idején zsidók ezreit mentette meg, „bátorságot és kereszténységet” mutatva fel, és ezért megérdemli a Béke-Nobeldíjat.

A Bulgáriából származó izraeli zsidó közösség képviselőivel való találkozás a bolgár miniszterelnök kétnapos izraeli és palesztinai látogatásának részét alkotja. Ennek során a bolgár kormányfő találkozott Mahmud Abbasszal, a Palesztin Autonómia elnökével és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel.

A mi hazánk Izrael, de Bulgária a második hazánk marad. Bulgária megmentette anyáinkat és apáinkat és családjainkat a Holokauszttól” – mondta a találkozón Moni Bar, Bulgária tiszteletbeli konzulja.

Izrael szereti és tiszteli a Bulgáriából származó zsidókat, és ez tükröződik a Bulgária iránti viszonyában is” – tette hozzá.

„Izrael talán az egyetlen ország, ahol a Bulgária iránti viszony változatlan. Függetlenül attól, hogy milyen párt – baloldali, jobboldali vagy más – van hatalmon, Bulgáriát mindenki szereti” – jegyezte meg Bojko Borisszov.

A bulgáriai zsidó közösség támogatja az izraeli bulgár származású zsidók kezdeményezését, hogy a Bulgár Orthodox Egyházat Nobel-Békedíjra jelöljék.

„A [Bulgár] Egyház cselekedetei a zsidó kérdés során az 1940-es években példaértékűek… az egész modern Európa számára” – mondta Szolomon Bali, a B’nai B’rith (Szövetség Fiai) zsidó társadalmi szervezet bolgár részlegének vezetője.

A zsidók megmentése Bulgáriában 1943-ban

Dimitar_Peshev_2

Dimitar Peshev

A fasiszta Németország szövetségeseként a második világháború éveiben Bulgária egy sor törvényt alkotott, melyek az ország zsidó közössége ellen irányultak. Több mint 11 ezer zsidót Görögország és Makedónia bolgárok által megszállt területeiről haláltáborokba küldtek.

 

1943. március 2-án a bolgár kormány titkos megállapodást írt alá Németországgal 50 ezer zsidó lakos „III. Birodalomba” történő deportációjáról. Március 7-én az információ eljutott Dimitar Peshevhez, a bulgár parlament alelnökéhez, aki a kezdeményezője volt a zsidók megmentésére irányuló kampánynak.

Március 8-án Peshev felkereste a Belügyminisztériumot és követelte a deportáció elutasítását, de nem járt sikerrel. Ezután aláírásgyűjtésbe kezdett a képviselők között, hogy közösen lépjenek fel a deportáció ellen; a felhívásukat a 160 képviselő közül 43 írta alá.

Sokov

Sztefan (Szokov) szófiai metropolita, bolgár exarcha (1945-1948)

 

Peshev a képviselők nemzeti büszkeségére apellált, azt bizonyítva, hogy a zsidók bolgár állampolgárok, akiket az államnak meg kell védenie, és rájuk is vonatkoznak a törvények. Március 19-én a felhívás eljutott Bogdan Filov miniszterelnökhöz, aki negatívan viszonyult a dokumentum iránt, „nagy demonstrációnak” nevezte azt, „ami nem marad következmények nélkül”. A képviselők egy része a kormányzat nyomására visszavonta az aláírását, de a többség kitartott. Március 26-án Peshevet, aki nem volt hajlandó önként lemondani a tisztségéről, visszahívták a parlament alelnökének pozíciójából.

A képviselők felhívása azonban hozzájárult a zsidók deportálását ellenzők, többek között a Bolgár Orthodox Egyház vezető főpapjai, mobilizálásához. Az Egyháznak akkoriban nagy befolyása volt a bolgár társadalomban. A közvélemény nyomására III. Borisz cár rendeletet adott ki, és így gyakorlatilag a teljes bolgár területen élő zsidó lakosság elkerülte a deportációt.

 

III. Borisz cár ekkor kijelentette Adolf Beckerle német követnek: „Az országomban élő zsidók az alattvalóim, és a szabadságuk ellen irányuló minden cselekményt a bolgárok megsértésének tekintünk”.

Bulgária volt a második világháború idején német befolyás alatt lévő egyetlen ország, ahol a zsidó lakosság száma még nőtt is: az 1934-es 45 565 főről 49 162 főre (1945).

Az izraeli Yad Vashem Bulgáriának a „világ népeinek igaza” tiszteletbeli címet adományozta a bulgáriai zsidók megmeneküléséért a Holokauszt idején.

Kirill Markov

Kirill (Markov) patriarcha (1953-1971), a háború idején plovdivi metropolita volt

Különösen fontos szerepe volt a kormányzat zsidóságra vonatkozó terveivel szembeni társadalmi ellenállás megszervezésében Sztefan (Sokov, 1878-1957)  szófiai metropolitának (későbbi bolgár exarcha) és Kirill (Markov, 1901-1971) metropolitának (később bolgár patriarcha). 1943. május 24-én, miután a cár aláírta a zsidók deportációját elrendelő utasítást, Sztefan metropolita levelet írt a cárnak, melyben az Egyházból való kiközösítéssel fenyegette meg őt, ha tovább folytatódik a zsidók üldözése. A következőket írta:

„Ne üldözz másokat, hogy téged se üldözzenek. Isten a mennyekből figyeli a tetteidet”.

Borisz cárral való találkozása során a főpap minden erővel azt szorgalmazta, hogy a problémát tűzze napirendre a kormány.

Kirill plovdivi metropolita 1943 tavaszán találkozott a bulgáriai zsidók képviselőivel és megígérte nekik, hogy minden lehetségest megtesz azért, hogy ne deportálják őket. Nyilvánosan kijelentette, hogy személyes védelmébe veszi a zsidókat és ha bevagonírozzák őket, akkor a vonat elé fekszik a sínekre.

Mindkét egyházi vezető elnyerte a zsidóság háláját és a „világ igaza” címet.

Forrás

Reklámok