A ráckevei Nagyboldogasszony monostor oltárünnepe – Augusztus 28. – 9 óra

2014. augusztus 28-án tartják a ráckevei Nagyboldogasszony szerb orthodox monostor oltárünnepét. A 9 órakor kezdődő Szent Liturgiát Főtisztelendő Lukijan budai orthodox püspök, Andrej (Pandurovic) igumen, a monostor szerzetese, valamint a környező szerb egyházközségek papsága tartja. A Szent Liturgia után tartják az emlékkeresztnél a Lítiát az ünnepi kalács megáldásával. Az ünnepi Nagyvecsernyét délután hagyományosan a szomszédos Lórév falu templomában tartják.

Legyen a világörökség része!

img080

2014. augusztus 30-án szombaton 18:30-kor a Ráckeve Érték Egyesület szervezésében a Zuglói Filharmónia Rézfúvós Kvintett tart “nyárbúcsúztató” koncertet a monostor kertjében.

* * *

A ráckevei “Szerb Portán” a szerzetesi élet Lukijan püspök áldásával a 2000-es évek elején újult meg, amikor az áthosz-hegyi Hilandar monostorból Magyarországra hívták Andrej szerzetest, aki szerzetespappá szentelése után lett a monostor szerzetese és elöljárója.

* * *

IMG_20140812_081154A monostortemplom és a környező műemlék épületek együttese a Szerb Porta (templom, harangtorony, paplak és kőfal), mely a település nyugati felén, kicsi, szűk utcácskák, földszintes falusi házak közt található.

A rác kereskedők a 15. század folyamán telepedtek meg Ráckevén. Kezdetben a katolikus templomot közösen használták a magyarokkal. A 15. század második felében kezdtek hozzá saját templomuk megépítéséhez. Ez, a ma is álló templom 1487-ben került felszentelésre. Ekkor tiszta gótikus stílusú volt. Ez az ország egyetlen gótikus stílusú ortodox temploma. A többi a török uralom alatt mind elpusztult. Építés valószínűleg összefügg Mátyás és Beatrix kiváltságlevelének kiadásával. Egy 1587-es beszámolóban olvasható, hogy akkor templom festésén Szent Miklós uralkodott. Zsigmond király idején szerb kolostor is működött Ráckevén. A 18. századi források már egyértelműen kolostortemplomról számolnak be. A ráckevei templom fennmaradása egy csodának köszönhető, melyet mindmáig szívesen emlegetnek az itteni görögkeletiek. A hagyomány szerint ugyanis a török ennek a templomnak is tervbe vette lerombolását. A templomot birtokba vevő török janicsár az egyik ikonba beleszúrta dárdáját. Abban a pillanatban, amikor kilépett a templomkapun, meghalt, ezért félelmükben nem rombolták le. A csodatevő képet a szentendrei Ortodox Múzeumban lehet megtekinteni. A templom a városban dúló nagy tűzvészeket is sikeresen elkerülte.

A II. világháborúban ugyan bombatalálatot kapott, de a becsapódó bomba csodával határos módon nem robbant fel, csak kisebb sérülést okozott a tetőzeten, melyet pár évtizeddel később kijavítottak.

Az egyhajós, gótikus stílusú templom kelet-nyugat tengelyű. A nyolcszög három oldalával záródó szentélye – miként az ortodox templomoké – kelet felé néz. A tiszta gótikus stílusú templomhoz a 16. században a déli oldalon két mellékkápolna épült reneszánsz stílusban, evvel kissé megbontva az egységes, gótikus stílust. Mindkét oldalkápolna tetőgerincének csúcsán egy-egy keresztvirág látható. A falakat az oldalkápolnáknál egy-, a templom többi részén  kétszakaszos támpillérek kísérik. Ablakai mérműves, kőkeretes, csúcsíves kiképzésűek. A szentély fölött, a tetőgerincen kereszt magasodik, a szentély falán pedig középkori eredetű napóra található. Két bejárata a nyugati oldalon, illetve a Keresztelő Szt. János-kápolna szentélye mellett nyílik, ez utóbbi tipikusan reneszánsz kialakítású.

* * *

Damaszkuszi Szent János képmása az énekespulton A kezében tartott tekercsen a Szent János által szerzett ünnepi kánon egy részlete: "Itt halott asszonynak, természetfölötti módon azonban Isten Atyjának néztek Téged, [Tisztaságos, a dicsőséges apostolok, s remegő kézzel érintettek meg, látva, hogy dicsfényben ragyogsz, Te, Istent befogadó sátor." (3. óda, tropárion).

Damaszkuszi Szent János képmása az északi énekespulton

 

A Szent János kezében látható tekercsen az általa által szerzett második ünnepi kánon egy részlete olvasható: “Itt halott asszonynak, természetfölötti módon azonban Isten Anyjának néztek Téged, [Tisztaságos, a dicsőséges apostolok, s remegő kézzel érintettek meg, látva, hogy dicsfényben ragyogsz, Te, Istent befogadó sátor.]” (3. óda, tropárion).

* * *

Belsejének egész falfelületét bizánci hangulatú freskók díszítik. Korábbi falfestményeit 1765 és 71 között teljesen átfestették, az eredeti festményből csak néhány egészen apró részlet maradt meg. Hossza 26 méter, szélessége 9 méter. A két oldalkápolna négyzet alakú, szélességük 7 méter. A kapun belépve, a Keresztelő Szent János-kápolnába jutunk. Mennyezete hálóboltozattal fedett, a mennyezetfreskók Jézust és Máriát ábrázolják szentekkel. A bejárattal szemben, a nyugati falon Jézus családfáját láthatjuk, legtetején Mária a kis Jézussal, alján pedig a teremtő Atyaistennel. Vele szemben, a keleti falon a betlehemi gyermekgyilkosság, Lázár feltámadása, Jézus bevonulása Jeruzsálembe. Az északin, a főhajó bejárata fölött Mária gyermekkora, a délin Keresztelő Szent János fogsága és vértanúsága. A nyolcszög három oldalával záródó kisszentélyben a keresztre feszített Krisztus oltárképét láthatjuk.

A Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt másik mellékkápolna kevésbé értékes. Freskói Mária menybéli megkoronázását, valamint Jézus születését és megkoronázását ábrázolják. Mennyezetének hálóboltozata meglehetősen szabálytalan, és eltér a másik mellékkápolna, illetve a főhajó hálóboltozatától.

A főhajó két része: a naosz, a férfiak imádkozó helye és a pronaosz, a nőké. A két részt háromárkádos válaszfal választja el egymástól. A mennyezet mindenütt csillagboltozattal fedett. Déli falán a szentély felöl nézve: az Angyali Üdvözlet, Jézus születése, gyermekkora és szenvedése látható. A nyugati falon az Utolsó Ítélet (Apokalipszis), az északin nyugatról a szentély fele: Mária halála, Krisztus szenvedése, leszállása a pokol tornácára és feltámadása. A szentélyt a hajótól a görögkeletieknél megszokott ikonosztázion választja el, mely ebben a templomban különleges szépségű. 1770 és 71 között balkáni mesterek, rokokó stílusban készítették, jellegzetes bizánci festésmód fejeződik ki rajta. Kb. 40-50 ikonból áll, tetején nagy kereszttel. A szentélyben alul szentek sora, fölötte a Jézus feltámadását és menybemenetelét ábrázoló falfestmény van. A Mária-trónus 1746-ban készült, ikonja Máriát ábrázolja Jézussal. A két íves énekesszék közül az egyiken Szent Románt és Dávid király, a másikon Szent Iván és Kozma alakja látható. A püspöki trón XVIII. századi, barokk alkotás. A jellegzetesen sötét belsejű templomba gótikus ikerablakok engedik be a fényt. A tér nyugati fele egyenes záródású,  itt rácsos ajtó található.

* * *

Énekszerző Kozma szerzetes

Énekszerző Kozma szerzetes

Az északi énekespulton ábrázolt Kozma szerzetes az ünnepi első kánon szerzője. A kezében látható tekercsen a 4. óda tropárionját idézték: “Ámulatot keltett az a látvány, hogy a mindenség Urának élő mennyországa a föld ürgébe száll alá. [Ó, milyen csodálatosak a Te műveid! Dicsőség a Te erődnek, Uram!]

* * *

A templomban az ortodox szokásoknak megfelelően ülőhelyek nincsenek, csak néhány támaszkodószék van a falak mentén. Befogadóképessége kb. 300-400 fő.

A templom szentélye mellett, a háromszög alakú udvarnak nagyjából a közepén áll a gót eredetű, de zömében barokk harangtorony. Alsó, gótikus része a templom építésével egy időből származik. 1757 és 1758 között Jovánovics János gondnok kezdeményezésére barokk stílusban jelentősen megmagasították. Ekkor érte el mai, 34 méteres magasságát. A szép, ütemes vonalú, aranyozott, egypárnatagos, fekete toronysisak is ekkor készült, Bukor János ácsmester munkája. Az óra a nagykőrösi Fontos Péter műve, később többször felújították, modernizálták. A torony közel 40 évig kereszt nélkül állt. Jelenlegi nagy keresztjét 1795-ben helyezték fel mai helyére. A háromemeletes, barokk torony ma égszínkékre van festve.

Az udvaron még három egyházi épület áll: a plébániaház, a gót-reneszánsz iskola és hátul a harangozó háza található. Az épületegyüttest a 18. század második felében épült, háromszög alakú, kőkerítés veszi körül. A nyugati kőfal mellett síremlékek, valamint kőkereszt áll. Két kapuja is van.  A kisebbik a torony felöl (kelet felől), a nagyobbik a déli oldalon található. Mindkét vaskapu kőkeretes, kosáríves záródású. A vasajtók a klasszicizáló későbarokk (copf) ácsművészet kiváló alkotásai.

Forrás

Advertisements