“Szolid Úr szolid urak számára” – az egyházi közegben elterjedt álkegyes árucikkekről

414[1]Napjainkban számtalan álkegyes áru és szolgáltatás jelent meg egyházi közegben, amelyeknek azonban alig van közük a hithez, viszont árúsításuk nagyon jó üzlet lehet.

A virágzik a “holy business”, mindez annak ellenére, hogy a VII. Egyetemes Zsinat gyakorlatilag megtiltotta Krisztus, az Istenszülő és a szentek képmásainak olyan tárgyakon való elhelyezését, amelyeknek rendeltetése nem a liturgikus vagy személyes tiszteletadás.

Az egyik üzlet szentek képmását viselői csészéket árusít. A nagy porcelán teásbögrékre a Megváltó, az Istenszülő és ismert szentek képeit dolgozták rá. Éppen az ilyen tárgyak árusítása vált sok templomi kegytárgyboltban a szentek tiszteletét kihasználó leghaszonelvűbb pénzkereseti forrássá. A vállalkozók számtalan álkegyes árut és szolgáltatást találtak ki, melyeknek ugyan kevés közük van a hithez, de annál jobban eladhatók, ráadásul megvásárlásukkal a vásárló azt az illúziót is megveheti, hogy jámbor kereszténynek érezheti magát. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány olyan “pop-relikviát” és szolgáltatást, melyeket nem érdemes keresztényeknek megvásárolniuk.

1. Holografikus ikonok

517-450x600[1]

«A 3-D-s térhatású holografikus ikonok nyugalmat és békét biztosítanak otthonának! Végezhet nagyszerű, költséges felújítást, de lakóhelye csak akkor válhat kellemessé és eredetivé, ha azt megfelelő stílusú képek díszítik. Most divatos a lakások térhatású holografikus képekkel való díszítése a tér megnövelése és a helyiség mélység-érzetének növelése érdekében. Ezek a 3D képek vonzzák a tekintetet, arra késztetnek, hogy folyamatosan bennük gyönyörködjünk, hogy megtaláljuk lelki egyensúlyunkat és ellazuljunk”.

1120-600x367[1]

A sok internetes oldal egyikéről idézett szöveg ellazulást ígér, ha a Megváltó, az Istenszülő és a szentek ilyen rossz minőségű képeit nézegetjük. Az ábrázolás annak függvényében változik, hogy milyen szögből nézzük a képet.

E “képmásokat” nem lehet megszenteltetni a templomban. A kínai holográfia nem tartozik azon képek közé, melyek előtt imádkozni lehetne, mivel nem világos, hogy kit ábrázol a kép.

2. Hímzés készlet

610-453x600[1]

Megtalálhatjuk a pravoszláv szimbolikát hordozó tárgyak között a hímzéseket is. Vásárolhatunk ilyen készletet, hogy a hímzést elkészítve Szent Matrónát ábrázoló kézműves szőnyegecskét vagy szalvétát függeszthessünk ki otthonunkban. Első pillantásra jó ötletnek tűnik. A hímzés hosszantartó és alkotó folyamat, a kép elkészítése során a hívő imádkozhat a szenthez, kifejezheti iránta való szeretetét. Azonban itt is találkozhatunk buktatókkal.

1216[1]

A szentek ezen ábrázolása gyakran rossz minőségű és hibás, a készterméket aligha fogják megszentelni a templomban, de a legfontosabb: nem világos, hogy mit csinálhatnánk az így elkészített szőnyeggel vagy a szalvétával. Kolbászt vágni vagy szájat törölni mégsem lehet a szent képmását viselő szalvétával. Jobb, ha e célból semleges témájú ábrázolást választunk, otthonunkban a falon pedig egy jó minőségű ikont helyezünk el.

Azok pedig, akik valóban szeretnék a hímzést megtanulni, elvégezhetnek valamilyen tanfolyamot, de még egy jó minőségű hímzést is helyesebb a templom (egyházi ruha vagy terítő) díszítéséhez, mintsem otthonunk falának díszítéséhez felhasználni.

3. VIP-zarándoklatok

Sokféle zarándoklat létezik. Nem biztos, hogy egy kisgyermekes anya vagy egy nagyon elfoglalt ember számára az a zarándoklat a megfelelő, amikor az akathisztoszt éneklő csoport tömött buszon utazik, a templom padlóján alszik és mindenféle nehézségeket kell elviselni. Manapság sok monostorban vannak zarándokházak a különféle zarándokok ellátására, tehát mindenki megtalálhatja a számára megfelelő és elviselhető módot.

717-600x403[1]Фото: turbina.ru

Itt azonban másról van szó. Az alábbiakban egy napjainkban elterjedt tipikus VIP-zarándoklat hirdetését olvashatjuk:

“Az államapparátusban felelős szolgálatot ellátók vagy a bankszektorban dolgozók és korlátozott szabadidejűek számára szenthegyi utazáshoz olyan programot biztosítunk, amely alapján 1-2 nap alatt megtekintheti az egész Áthosz-hegyet. Napszaktól függetlenül megmutatják Önnek a monostor relikviáit… Ha szeretne áldást kapni, vagy választ keres valamilyen lelkiéletet érintő nehéz kérdésre, megszervezzük a találkozást az Áthosz-hegy legismertebb sztareceivel”.

1310[1]

Így válik tisztességtelen kereskedelem tárgyává a sztarecek és az ereklyék tisztelete. Barlangkolostori Szent Feodoszij életrajzában olvashatjuk, hogy a monostor kapusa nem engedte be a rendházba a kijevi fejedelmet, nehogy jövetelével megzavarja a testvérek ebéd utáni pihenését, ez a hirdetés pedig azt ígéri, hogy az államigazgatás vagy a bankszektor munkatársának igényére bármelyik sztarecet felkeltik az ágyából és kihozzák az utazó elé bármelyik ereklyét.

Már Pál apostol is korholta a gazdag keresztényeket, hogy nem osztják meg készleteiket a szeretetvacsorákon, de az első keresztényeknek eszükbe sem jutott volna, hogy pénzért árusítsák az apostollal való soron kívüli beszélgetés lehetőségét. Ráadásul semmi garancia sincs arra, hogy a gazdag zarándoknak nem egy egyszerű reverendába öltözött szakállas embert mutatnak be sztarecként és a bonyolult életkérdéseire kapott válaszok összhangban lesznek a keresztény tanítással.

4. VIP-ajándékok

318[1]Aranytollak, melyekre a Szent Háromság ikonját gravírozták, drága, díszített kötésű Evangélium, vagy “Krisztus feltámadása panno”, “Bőrborítású, Moszkva feliratú, a Boldog Vazul (Vaszilij Blazsennij) székesegyházat ábrázoló 0,5 literes díszüveg, két pohárral, az alkohol elpárolgását megakadályozó szorosan lezárható dugóval” – ez csupán egy rövid felsorolása azon termékeknek, amelyeket a pelevini “szolid Úr szolid urak számára” ismert mondattal jellemezhetnénk.

Bizonyára kellemes dolog a drága minőségi konyakot ikont ábrázoló aranypohárkából inni, de az ilyen ajándékok nem csak a szentet profanizálják, hanem pusztítóan hatnak magának a kereszténységnek az eszméjére is, hiszen az ilyen ajándékok helyett megtakarított pénzből segíteni lehetne a betegek gyógyítását, a hajléktalanok ellátását vagy egy vidéki templom felújítását.

5. Leborulás a virtuális ereklyék előtt

“Ha nincs lehetősége, hogy ellátogasson a monostorba, postai úton is rendelhet Könyörgő Istentiszteletet vagy Halotti Emlékszertartást. A borítékban helyezze el azon személyek neveinek listáját, akikről meg kíván emlékezni, valamint a pénzátutalást igazoló szelvényt. Az adományokat postai vagy banki átutalással intézheti”.

109[1]

Ez a szöveg azon ismert moszkvai monostor weboldalán található, ahol Boldog Matróna ereklyéi találhatók és azt mutatja, hogy a szentek tisztelete könnyen válhat nagyon furcsa és üzletileg előnyös tevékenységgé.

Természetesen azok, akik nagyon szeretnének imádkozni a szent ereklyéje előtt, de nem tudnak elutazni Moszkvába, élhetnek ezzel a lehetőséggel, mégis az ilyen szolgáltatásnak van néhány hiányossága. Az ima nem lehet kereskedés tárgya. A banki átutalás következtében az ember nem kerül közelebb a szenthez. Nincs többé vagy kevésbé hatékonyabb hely ahhoz, hogy a szent meghallja az imát, a szent meghallja az imánkat akkor is, ha otthon vagyunk vagy ha saját templomunkban tartunk könyörgő istentiszteletet.

1411[1]«Virtuális kápolna»

A templomban tartott istentiszteleteken való személyes részvétel és a személyes ima sokkal fontosabb a keresztény számára, mint egy moszkvai monostor virtuális meglátogatása.

6. Matricák a húsvéti tojáshoz, húsvéti szappan, kegyes terítő és szent tányérka

912[1]

Húsvét előtt az üzletekben és a weboldalakon hirdetik az ikonokat ábrázoló, tojásokra felfőzendő matricákat, a tojás formájú húsvéti szappanokat, a Megváltó ábrzáolását tartalmazó húsvéti kendőket.

Mindezeknek csak egy hátrányuk van: nem lehet őket használni. Az ikonábrázolásokat tartalmazó tojáshéjat nem lehet a szemetesládába dobni, a vallási szimbolumokkal ellátott szappannal nem lehet mosakodni, a szent ikonját tartalmazó tányérból nem lehet étkezni, kezünket pedig nem törölhetjük a szentek ábrázolását hordozó kendőkbe, hiszen ilyen csak egy megátalkodott ateistának juthat az eszébe.

Ugyanakkor azonban ezek a termékek elárasztották az orthodox piacot és kényelmetlen ajándékkínálattá alakultak, melyek hívőkről hívőre járnak körbe egészen addig, míg végül valakinél összetörnek vagy elöregednek.

Az, aki elsőként találja ki a szükségtelen és felesleges álereklyék megsemmisítésének jámbor módját, hatalmas pénzeket kereshet.

Egyelőre azonban a “pop-relikviák” ipara virágzik, annak ellenére, hogy a VII. Egyetemes Zsinat gyakorlatilag megtilta Krisztus, az Istenszülő és a szentek képmásainak olyan tárgyakon való ábrázolását, amelyek nem az előttük való hódolat vagy liturgikus használat céljából készülnek.

Korunkban a “pop”-relikviák gyártása ipari méretekben zajlik, a kínai gyártók készek bármilyen, még a legbizarrabb vallási szükséglet kielégítésére is. A keresztények feladata, hogy megmutassák: a “pop”-szentségnek semmi köze nincs a hithez.

Forrás

Advertisements