A kereszténység nélküli Európa homokra épült vár

A héten Magyarországra látogatott Őszentsége I. Bartholomeosz konstantinápolyi egyetemes patriarcha. Az egyházfő Orbán Viktor miniszterelnök meghívására, hivatalos látogatásra érkezett, és együttműködési megállapodást írt alá a magyar kormánnyal, melyben az Egyháznak biztosított jogokat rögzítik. Hasonló egyezményt már korábban kötöttek az Orosz, a Szerb és a Bolgár Orthodox Egyház képviselőivel is.

A Patriarchátus küldöttségének tagja volt Emmanuel franciaországi és Arszeniosz ausztriai metropolita, magyarországi és közép-európai exarcha is. Őszentsége a látogatás során találkozott Áder János köztársasági elnökkel, Erdő Péter bíborossal és a magyar katolikus püspöki kar tagjaival, valamint Dimitrisz Jannakakisz görög és Şakir Fakili török nagykövettel is. Ítélet és tisztánlátás az Újszövetségben címmel előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián, majd fogadta a magyar orthodox közösség tagjait.

IMG_1779 (2)

Bartholomeosz patriarcha magyar orthodox hívek között.
(A fotóért köszönet Sinka Borbálának)

A Konstantinápolyi Egyház és a magyar kormány közti megállapodás aláírásakor, az Országház Nándorfehérvári termében Bartholomeosz patriarcha kijelentette: ez az egyezmény jelentős mérföldkő az Orthodox Egyház és a magyar nemzet történetében. Rámutatott: az Egyetemes Patriarchátus szolgálatának célja, hogy a különböző származású, kultúrájú, társadalmi helyzetű és műveltségű keresztényeket egyesítse Krisztusban, és segítse őket, hogy törvénytisztelő polgárai legyenek földi és közös, örök mennyei hazájuknak is, ahol egy nyáj lesz, és egy Pásztor (János 10, 16).

A patriarcha fölidézte az Orthodox Egyház Magyarország történelmében vállalt szerepét. Az Apostolokkal Egyenlő Szent Cirill és Methód, a szlávok megvilágosítói kaptak megbízást az akkori konstantinápolyi patriarchától, Photiosztól, hogy erre a földre elhozzák a keresztény hitet. Az első keresztény püspök, Szent Hierotheosz is Konstantinápolyból érkezett, hogy a magyarok között hirdesse Krisztus Evangéliumát, majd az államalapító Szent István király munkája nyomán ez a kapcsolat megerősödött, így az Orthodox Egyház évszázadok óta jelen van ezen a földön, hozzájárulva a magyar nép szellemi fejlődéséhez. Ezt a tényt számos műemlék tanúsítja országszerte, köztük a főváros központjában található fenséges és szent Nagyboldogasszony székesegyház, amit a görögök építettek – hangsúlyozta az egyházfő.

Az Egyetemes Patriarchátus hálás a kormánynak e megállapodásért, ami lehetővé teszi az Orthodox Egyház, az Exarchátus további munkálkodását e földön a magyar emberek javára, akik keresik szellemi gyökereiket és a keresztény hagyományokat, amiktől elszakadtak a II. világháború után uralomra került ateista rezsim miatt.

VIDEÓ – A patriarcha és a miniszterelnök beszéde a megállapodás aláírásakor

Bartholomeosz patriarcha elmondta: nagyra értékeli a kormány fáradhatatlan erőfeszítéseit a keresztény értékekért, melyek sajnos az utóbbi időben megrendültek Európa-szerte, ahol egyre nagyobb és szenvedélyesebb kísérletek folynak, hogy elidegenítsék a kontinenst saját keresztény alapjaitól. Az egyházfő utalt Orbán Viktornak a madridi Szent Pál egyetemen 2012-ben elmondott beszédére, ami, mint hangsúlyozta, arról tanúskodik, hogy a kormányfő megértette az Európát sújtó válság lényegét, és pontosan mutatott rá az egyesült Európa egyik alapítójának, Robert Schumannak a gondolatára: Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.

Sajnálatos módon ma sokan próbálják kiközösíteni Krisztust az európaiak életéből, és különböző társadalmi szervezetek annak érdekében lépnek föl, hogy az egyházi és a magánélet keretei közé szorítsák vissza Őt, noha Krisztus maga adta meg Európa alapvető elveit és értékeit az Evangélium, az apostolok és az egyházatyák által, valamint Nagy Konstantin radikális reformmunkája révén.

„A keresztény értékek nélkül az ember nem tapasztalhatja meg a személyes kapcsolatok valódi mélységét” – idézte föl a patriarcha a miniszterelnök szavait, és hozzátette: a kereszténység nélküli Európát az evangéliumi példabeszédben szereplő homokra épült várhoz lehet hasonlítani, ami az első szél, vihar hatására összeomlik. „Buzgón imádkozunk azért, hogy ez soha ne történjen meg” – jelentette ki Bartholomeosz patriarcha.

A magyar nép első királya, Szent István, utódja nem lévén, az Istenszülőnek ajánlotta föl koronáját: reménységét nem emberi hatalmakba vagy pénzügyi rendszerekbe, hanem Istenbe és a Szűzanyába vetette – hívta föl a figyelmet az orthodox egyházfő, aki elismerőleg szólt Magyarország új alaptörvényéről is, amely elismeri a kereszténység szerepét a magyar nemzet megmaradásában.

Az Egyetemes Patriarchátus közel két évezredes történetében mindig az alázat és a felebaráti szeretet szellemében szolgálta és befogadta mindazokat, akik az orthodox hitet keresték. Szükségesnek tartja, hogy az állami jogalkotásban is tiszteletben tartsák a krisztusi elveket, az Evangélium egyetemes értékeit, ugyanakkor világi, politikai ügyekbe nem avatkozik, s mindenkor tiszteletben tartja a helyi nyelvi hagyományokat és kulturális szokásokat, valamint minden Isten képmására teremtett ember egyedülálló személyiségét. Az Egyház a misztérium, az élő, személyes közösség, az Istennel való kapcsolat Egyháza: föltámad a keresztrefeszítés után; ha meghal is, él – Szent Pál apostol szavaival élve ereje a gyengeségben mutatkozik meg. Hatalma nem világi, hanem szellemi, lelki természetű.

VIDEÓ – Sajtótájékoztató: a patriarchát és a miniszterelnököt az ukrajnai válságról kérdezik

Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott: a kereszténység a magyar nemzet történetének vezérfonala. Nem földrajzi okokból vagyunk európaiak, hanem mert keresztények vagyunk – mutatott rá a kormányfő, aki úgy vélekedett: erős és sikeres Magyarország csak a nemzeti, keresztény európai hagyományokra építhető. Történelmi tapasztalatnak nevezte, hogy Magyarország csak akkor volt erős, amikor az állam nem ellenségének, hanem szövetségesének tekintette az egyházakat. Ezért is tartja fontosnak, hogy megállapodást kössön azokkal az egyházakkal, amelyeknek jelentős szerepük volt a magyar történelemben, és olyan értékeket képviselnek, amikre szüksége lesz Magyarországnak a XXI. században is. Az Orthodox Egyház is nagymértékben járult hozzá Magyarország szellemi és anyagi gyarapodásához, meghatározó szerepet játszott a magyarországi nemzetiségek életében, kultúrájában és oktatásában. A keleti keresztény közösségek több mint ezer éve gazdagítják Magyarország anyagi és szellemi kultúráját, sőt az első magyar keresztényeket még nem Róma, hanem Konstantinápoly keresztelte meg – fejtette ki Orbán Viktor.

* * *

A világban tapasztalható válságot nem lehet megoldani, ha nem fordulunk szeretettel Isten és embertársaink felé – mondta Bartholomeosz patriarcha a Magyar Tudományos Akadémia felolvasótermében tartott, Ítélet és tisztánlátás az Újszövetségben című előadásában. Rámutatott: ha az emberek erőszakot alkalmaznak és önzően befelé fordulnak, akkor nem lehet sikeres a társadalom. Az egyházfő arról is szólt: fontosnak tartja a természeti környezet megóvását, az evvel kapcsolatos emberi felelősség fölébresztését: mindazok, akik megbontják a természeti rendet, mások életét veszélyeztetik – bűnt követnek el. Az Egyetemes Patriarchátus szeptember 1-jét a teremtett világért való könyörgés napjává nyilvánította, és rendszeresen rendez ökológiai szemináriumokat, vallásközi szimpóziumokat a természetes vizek védelméről.

Előadásában szólt arról is: Krisztus nem azért jött a világba, hogy elítélje, hanem hogy üdvözítse azt. Isten Szeretete minden bűnt képes megbocsájtani, eltörölni, azonban Isten nem akarja elvenni az embertől szabad akaratát, amit Tőle kapott, akkor sem, ha valaki visszautasítja az örök életet.

* * *

A konstantinápolyi patriarcha a látogatása során találkozott a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival is annak székházában, ahol Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi érsek köszöntötte az orthodox egyházfőt. A bíboros fölidézte: Bartholomeosz patriarcha legutóbb 14 esztendeje, a kereszténység és a magyar államalapítás milleniuma alkalmából járt hazánkban, amikor a Konstantinápolyi Egyház a szentjei sorába fogadta első királyunkat, Szent Istvánt, valamint Szent Hierotheoszt, a magyarok első keresztény püspökét, akik mindketten annak szentelték életüket, hogy a keresztény hitet terjesszék a magyarok között. Az azóta eltelt időben az orthodox–katolikus párbeszédben számos előrelépés történt, különösen az egyházak erkölcsi és társadalmi tanítása terén való együttműködésben. Bartholomeosz patriarcha közreműködésének is köszönhetően megalakult az Európai Katolikus–Orthodox Fórum, mely foglalkozott a család kérdésével, az egyház és az állam kapcsolatával, valamint a gazdasági válsággal; s igazolta, hogy az egyházak közös tanúságtételére számos kérdésben lehetőség van. Erdő Péter bíboros megemlítette a júniusra tervezett minszki találkozót is, aminek témája a béke, valamint az emberiség javát szolgáló keresztény kötelesség.

A magyar katolikus egyházfő kiemelte a milánói ediktum 1700. évfordulójának alkalmából tavaly Konstantinápolyban megtartott nemzetközi kongresszust, és megköszönte Bartholomeosz patriarcha segítségét a közös programokban. Rámutatott arra is: valamennyi keresztény egyház közös aggodalma az egyház szabadságának helyzete a mai világban.

Az egyetemes patriarcha üdvözlő beszédében hangsúlyozta: különös öröm, hogy keresztény testvérekkel találkozhat akkor, amikor a keresztény egyházak megkezdik a Nagy Böjtöt, hogy fölkészüljenek a legszentebb ünnepre, Krisztus Föltámadására. A Patriarchátus és az egész Orthodox Egyház fönntartja az 1980-tól folyó hivatalos teológiai dialógust a Római Katolikus Egyházzal, „lélekben és igazságban”, a kölcsönös tisztelet és bizalom jegyében – hasonlóképpen a más egyházakkal és felekezetekkel folytatott kétoldalú párbeszédhez. Napjainkban a világot érintő súlyos problémák miatt a keresztény világnak még inkább szüksége van a párbeszédre és az egyetértésre, mint valaha – hangsúlyozta I. Bartholomeosz. Kijelentette: megindultsággal és örömmel várja a közelgő jeruzsálemi találkozást Ferenc pápával. VI. Pál pápa és Athenagorasz patriarcha ötven évvel ezelőtti találkozója a kezdőpontja és mérföldköve volt a két egyház közötti kapcsolat fellendülésének. Minden párbeszéd, mely jóakaratból születik, Istennek tetsző, függetlenül annak végeredményétől.

* * *

L’Osservatore Romano c. vatikáni napilap szerdai száma A keresztényeknek sok mondanivalójuk van címmel számolt be a patriarcha magyarországi látogatásáról. Az egyházfő szavait idézve a lap úgy kommentálta az aláírt együttműködési megállapodást, hogy ez az ateizmus hosszú időszaka után Magyarország számára fontos lépés ahhoz, hogy ismét kapcsolatot teremtsen történelmi múltjával és visszatérjen keresztény eredetéhez.

Az Ortodox Szemle hírösszefoglalója – forrás: http://www.patriarchate.org; MTI; kormany.hu; uj.katolikus.hu; veol.hu

Képgaléria a patriarcha látogatásáról, valamint az elhangzott angol, görög, illetve olasz nyelvű beszédek

Advertisements