Az orosz hatalom be akarja kebelezni az emigráció örökségét

snruv432_0[1]A napokban a franciaországi feljebbviteli bíróság jóváhagyta Oroszország tulajdonjogát a nizzai Szent Miklós székesegyházra. Ezzel kapcsolatban az orosz állam és a Moszkvai Patriarchátus törekvéseiről Nyikita Sztruve filozófussal, egyháztörténésszel, a franciaországi orosz emigráció egyik tekintélyes vezetőjével és képviselőjével beszélgettünk.

RFI: Megtudtuk, hogy Oroszország végleg megnyerte a nizzai székesegyház tulajdonjogára vonatkozó pert, amely évek óta tartott. Ez az egyetlen eset, amikor az orosz hatóságok bebizonyították jogosultságukat arra, ami az Orosz Birodalomé volt?

Nyikita Sztruve: Nem, voltak kísérletek, de ilyen teljesen sikeres történet még nem volt. Sehol nem sikerült még rátenni a mancsukat az orosz emigráció történelmi örökségére. Bizonyos elemek úgy vélték, hogy a mai Oroszország örököse lehet ennek. Nem nagyon vártunk a feljebbviteli bíróságtól kedvező kimenetelt, de ennek ellenére, ezt valamiféle vereségként éljük meg.

RFI: Miért kellett elindítani ezt a bírósági pert, amikor több mint 90 éven keresztül a székesegyház a helyi orosz egyházközség (ACOR) gondozásában volt? Akkoriban Párizsban az orosz nagykövet Alekszander Avgyejev volt. Miért nem hagytak mindent úgy, ahogy van?

Nyikita Sztruve: Azért, mert fentebbről indul a dolog. Politika, törekvés, hogy megszerezzék az orosz emigráció örökségét, az orosz emigráció történelmét, hogy rátegyék minderre a kezüket, saját állami-egyházi presztizsük érdekében rátegyék a mancsukat.

A helyi emigráns orosz egyházközségtől elperelt nizzai székesegyház

A helyi emigráns orosz egyházközségtől elperelt nizzai székesegyház

Úgy vélem, hogy ez a bizalmatlanság megnyilvánulása, valamint: nem akarták, hogy az orosz emigráció különbözzön a szovjethatalomtól. Az pedig különbözik a posztszovjet Oroszországtól is sok tekintetben, többek között az egyházi viszonyok tekintetében.

Ennek lett áldozata Avgyejev. Valaha közelebbi kapcsolatban álltunk, és akkor egyidőben fejezte ki azt a szükségességet, hogy a hatalom utasításait kövesse, valamint értetlenségét és elkeseredését is. Később azonban a legmagasabb szinten vett részt ebben, kulturális miniszterként, amikor Fillonnal és Sarkozyvel tárgyaltak erről és kapcsolatban állt a tengeri- és légiflotta vásárlással. Erről az újságokból kaptunk hírt, de valóban a legmagasabb szinten folyt az üzeletelés.

RFI: Megint egy szerződés?

Nyikita Sztruve: Szerződés, valamit adtak a korábbi francia kormánynak, valamit megígértek, és ezáltal könnyebb volt valamit jogilag is elérni.

RFI: De mit kap ebből az orosz hatalom? Miért ragaszkodik ennyire ehhez a templomhoz?

Nyikita Sztruve: Azért mert ez Nizza legszebb temploma. Szimbóluma valaminek, a presztizs szimbóluma Nyugaton. A hatalom és az egyház Párizs központjában székesegyházat akar építtetni a Névai Szent Sándor székesegyház ellensúlyozására, amit nem tudnak jogilag elvenni. Ezért a közelében, de még inkább a központban, saját székesegyházat és kulturális központot akarnak építeni.

RFI: Beszélhetünk-e arról, hogy ez a Moszkvával való elsietett egyesülés azzal a ténnyel is kapcsolatban áll, hogy a Francia Riviérán nagyon sok orosz jelent meg, akik ingatlanokat vettek, kivitték oda a családjaikat és most valamilyen módon meg kell felelni az orosz állampolgárok azon rétegének, akik ma befektetnek Franciaországban?

Nyikita Sztruve: Igen, ez az egyik lehetséges érv. Nem magyarázat, hanem érv. A legfőbb (ez történt Biarritzban is – ahol megpróbálták megszerezni a templomot, valamint Párizsban is, ahol belülről próbálták megszerezni a Névai Szent Sándor székesegyházat) a politika. Az a politikájuk, hogy megszerezzék az orosz emigráció örökségét, hogy megfosszák az emigráció örököseit az örökségüktől.

A párizsi Névai Szent Sándor székesegyház, a nyugat-európai orosz emigráció egyik központja

A párizsi Névai Szent Sándor székesegyház, a nyugat-európai orosz emigráció egyik központja

RFI: Figyelembe véve  ezt a precedenst – a megnyert pert – nem gondolja, hogy kinyújthatják kezüket azon székesegyház után is, ami Párizsban van, a rue Daru-n [a Névai Szent Sándor székesegyházért]…

Nyikita Sztruve: Nem, ott nincs erre semmilyen jogi lehetőség. De próbálkoznak más utakon. Most például úgy döntöttek, hogy saját kulturális központot építenek (igaz, ez időben nagyon elhúzodott, mivel a tervet a franciák nem hagyták jóvá, a terv építészetileg nagyon tehetségtelennek bizonyult)…

RFI: A párizsi polgármester tiltakozott.

Nyikita Sztruve: Párizs polgármestere megvétózta, de az UNESCO szintén. Ez a központban van, Párizs központjába tervezték ezt a szörnyszülöttet, aminek jelenléte semmibe sem illeszkedik. A párizsi székesegyház [a Névai Szent Sándor székesegyház – szerk.] megléte, bár jóval korábban épült, az orosz emigráció jelenlétének szimbólumává vált Párizsban.

RFI: Bizonyára most teljesen más szimbólumokra van szükségük, amelyek teljesen más orosz embereket szimbolizálnak. Furcsa, hogy ebben a perben az orosz hatóságok jártak el a nizzai Szent Miklós székesegyház ügyében. A Moszkvai Patriarchátus nem jelent meg benne. Franciaországban, mint tudjuk, az egyház el van választva az államtól. Oroszországban, úgy tűnik, teljesen más a helyzet, mivel végül a székesegyház a Moszkvai Patriarchátushoz került. Miért fogtak bele ebbe az orosz hatóságok?

Nyikita Sztruve: Azért mert csak az orosz hatóságoknak volt lehetőségük, hogy igényt jelentsenek be a székesegyházra. A Moszkvai Patriarchátus nem tarthatott igényt a tulajdonjogra, a hatalomnak azonban volt erre lehetősége. Nem tudom, hogy most ki a valódi tulajdonos…

RFI: Oroszország térítésmentes használatba adta a templomot a Moszkvai Patriarchátusnak.

Nyikita Sztruve: Térítésmentes használatba, tehát nem tulajdonba. A templom nem kerül az oroszországi egyház tulajdonába.

RFI: Ön azt mondta, hogy a hatalom az egyházzal együtt így próbálja növelni a presztizsét. Mit akar az egyház [a Moszkvai Patriarchátus – ford. megj.] ebben az esetben?

Nyikita Sztruve: Az egyház számára ez szintén presztizs, mert szeretné bekebelezni az emigráns egyházat, az Érsekséget. Ez már több mint 10 éve tart. Be akarja olvasztani. A Nyugat-Európoai Orosz Egyházközségek Érseksége Jevlogij metropolita alatt jött létre, és mindig független volt, felette állt a politikának és a nacionalizmusnak.

 2013. április 11. RFI

Reklámok