Vallásközi háború fenyegeti az arab keresztényeket

Alekszander Ignatyenko iszlamológus, a Vallás és politika Intézet igazgatója megjegyezte, hogy a kairói amerikai követség előtti tömeg nem hozott magával nemzeti zászlókat, csak az Al-Kaida fekete zászlóit. Az arab országokra az emirátusokra való szétesés és a vallásközi háború perspektívája vár

Menekülés vagy háború

Ebben a háborúban a konfliktus egyik oldalára kerülhetnek a keresztények, köztük az orthodoxok – véli a Vallás és politika Intézet igazgatója, Alekszander Ignatyenkó iszlamológus. Ignatyenkő erről egy ma tartott sajtótájékoztatón beszélt, amely során felhívta a figyelmet a muszlim országokat fenyegető veszélyre. A tudós véleménye szerint az arab országokban növekszik az Al-Kaida befolyása, ami az egyes államok emirátusokra való széteséséhez vezethet.

A fő fenyegetést a szakértő abban látja, hogy az új államformációkban a fő erővé a szalafiták válnak, akikre a más vallások követői iránti szélsőséges türelmetlenség jellemző. A közel-keleti keresztények üldöztetésének és az itteni keresztény közösségek lehetséges eltűnésének veszélyére a térségben élő helyi orthodoxok képviselői, köztük Ignatiosz antiochiai patriarcha is felhívta a figyelmet.

A legutóbbi orthodox templom elleni támadás tegnap történt: a líbiai Tripoliban négy ismeretlen személy támadta meg a Szent György orthodox templomot. Arról, hogy a támadókat elfogták volna, nem jelentek meg sajtóhírek.

Az arab országok kalifátusokra való szétesése esetén, amire az Al-Kaida törekszik, Ignatyenko a helyi keresztények számára kétféle perspektívát lát: „Ha megnézzük mi történt Irakban, mi történik Szíriában, Egyiptomban, akkor el tudjuk képzelni, hogy a keresztények legalább etno-vallási tisztogatás vár”. A tisztogatás lehet „enyhe”: megfélemlítés és a keresztény lakosság kiszorítása, vagy pedig idézőjel nélküli: amit tömeggyilkosságok kísérnek. Ez már zajlik Szíriában a szunnita többségű területeken. Ignatyenko elmondta, hogy az arab világban gyakorlatilag nincs homogén etnikumú és homogén vallású terület: mindenütt élnek keresztények és muszlimok is. Nem biztos, hogy a különböző arab országokban a keresztények passzív megfigyelői lesznek a történteknek és ellenállás nélkül hagyják majd el otthonaikat. Az iszlámkutató szerint egyes országokban etnikai és vallási vagy tisztán vallási alapú polgárháborúk törhetnek ki.

A nagykövet meggyilkolása nincs kapcsolatban a filmmel

Az Al-Kaida erősödő befolyásáról Ignatyenko szerint a fekete zászlók megsokasodása alapján is ítélhetünk. A tuniszi, egyiptomi, líbiai és jemeni amerikai követségek előtt tartott tüntetések a fekete zászló jegyében zajlottak. Ez az Al-Kaida szervezet és a szalafita mozgalom zászlója. A tiltakozók és rendzavarók egyáltalán hoztak magukkal nemzeti zászlókat. Egyiptomban sem, ahol a forradalom idején a híres Tahrir teret nemzeti zászlók borították. Nem kivétel a líbiai amerikai nagykövet meggyilkolása sem. Alekszander Ignatyenko információi szerint a követség elleni támadást és a gyilkosságot több hónapja készítették elő, és nem volt kapcsolatban a „Muszlimok ártatlansága” filmmel. A terrortámadás az Al-Kaida bosszúja volt Abu Jahija al-Libi, az Al-Kaida második emberének meggyilkolására. A gyilkosságban nem annyira líbiaiak, mint maliból, algériából és más országokból érkezők vettek részt, akik Líbiában a saria híveiként lépnek fel, de a valóságban az Al-Kaida és más szalafita-jellegű csoportok tagjai.

Az Al-Kaida célja a Közel-Keleten: kalifátus létrehozása

„Az Al-Kaida nem tudja megszerezni a hatalmat Egyiptomban, Líbiában és a közel-Kelet más országaiban.” – véli Alekszaner Ignatyenko. – “De nem is tűz ki maga elé ilyen célt”. Az iszlamisták célja, hogy lokális állami jellegű iszlámista formációkat hozzanak létre, amirátusokat a városokban, falvakban és törzsi területeken, amelyek az államok széteséséhez vezetnek.

Már megtörtént a teljes szétesés Líbiában, ami többé már nem egységes állam, hanem emirátusok, törzsi területek, ipari vidékek, nyersanyagtermű vidékek és nyersanyagszállító utak konglomerátuma.

Ignatyenko elmondása szerint a líbiai kormány többé nem ellenőrzi azt a területet, amit a térkép Líbia államként jelöl, amit szemléletesen demonstrált az amerikai diplomaták meggyilkolása. Líbiában ma öt szalafita emirátus létezik, amiket a szélsőségesek iszlamistáknak neveznek. Ilyen emirátusokat próbálnak meg létrehozni Tunéziában és Jemenben is.

Ráadásul augusztus óta Egyiptom területén harcok folynak: az egyiptomi rendőrség és a hadsereg, vagyis tankok, légierő és tüzérség, nem képesek kiűzni a szélsőségeseket a Szuezi-csatornával szomszédos területről. A szélsőséges szervezetek, amelyekkel másfél hónapja nem tudott megbirkózni a hadsereg, kapcsolatban állnak az Al-Kaidával és emirátust szeretnének létrehozni ezen a vidéken. Augusztusban a szélsőségesek megtámadták a Sínai-félszigeten lévő Al-Aris város biztonsági központját. A támadásban nem annyira egyiptomiak, mintsem palesztinok és jemeniek, valamint Németországban élő muszlimok vettek részt – mondja Ignatyenkó. A szakértő elmondta, hogy augusztusban a német titkosszolgálatok hírt adtak arról, hogy Németországból Egyiptomba való kiutazásokat figyeltek meg.

„Nem azért beszélünk ezekről a dolgokról, hogy kárörömmel dörzsöljük a kezünket, hanem azért, hogy rámutassunk arra a veszélyre, ami az arab államokat fenyegeti, és hogy valamit tenni kellene” – mondta Alekszander Ignatyenko.

„Nyeszkucsnij Szad” egyházi folyóirat – http://www.nsad.ru/

Advertisements